Sehogy, de van egy jó hírem és egy rossz!

Sikerülhet közelíteni az elképzelésünkhöz, de ahhoz életünk egyik leghosszabb, legnehezebb és legnagyobb kitartást igénylő feladatát tudatosan kell megterveznünk, és ki kell használni minden egyes percét az otthonlétnek. Három gyermekem körül kettő már felnőtt és a kicsi is 11 éves. Sok útravalót tudok átadni Nektek az olvasóimnak tapasztalataimból. Nagyon szerencsés voltam abban, hogy otthon lehettem a Csipetkéimmel, de úgy, hogy közben alkalomszerűen dolgoztam.

Sajnos a szülői szerepet sehol nem tanítják. Ezért, s a sok bezsebelt dicséretnek köszönhető az, hogy ezeket a saját bőrömön megszerzett tapasztalatok átadására törekszem. Egy héten egyszer szerencsém van kisgyerekes szülőkkel eltölteni egy kis időt, ami remélem Nekik is, de nekem is sok örömöt nyújt. Élményműhelyünkben kérdéseket is kapok Anyukáktól, ami nagyon jól esik. Igyekszem megerősíteni őket a szülői hivatásunkban és ötleteket adni az aktuális problémáik megoldásában. Ráadásul sok család életébe is beláttam munkáim és gyermekeim kapcsán. Sajnos úgy látom, hogy nagyon sok helyen nincsenek rendben a gyerekek körül a dolgok. Egyre kisebb mértékben állítanak korlátokat a kicsiknek, pedig az egészséges fejlődéshez kevés csak a szülői szeretet.

Úgy látom, a szülők nem mernek konfliktusba keveredni a csöppséggel, olyan döntési helyzeteket adnak a kezükbe, ami felborítja az egyensúlyt és a szülő elveszti a hitelességét, s tekintélyét.